Winkler Róbert cikke

    Sokáig gondolkodtam a két alábbi klip kommentálásán, és azon is, hogy az elsőt csak hanganyag formájában teszem itt közzé. Végül annak is elég jónak találtam a képanyagát ahhoz, hogy érdemes legyen megosztanom. A "True Faith" klipje viszont (és abban bízva, hogy ez másokkal is így van tekintek el a részletekbe menő kommentálástól) gyermekkorom egyik meghatározó élménye, mind a zeneileg, de méginkább vizuálisan.
Jó szórakozást!

Blue Monday, 1988


True Faith, 1994

    Ma a Chaos UK zenekar és Ravel adja zenehallgatásunk anyagát.
Kezdjük egy alapművel.
A teljes címén "You'll Never Own Me (False Prophets)" raveli gesztussal emeli a feszültséget, s a Boleróhoz hasonlatosan ugyanazon motívum ismétlésével építkezik.

Egyes elméletek szerint a Bolero a modern könnyűzene alapjait fektette le végig loopolt alaptémájával, amelyet a mű egésze alatt egyszer transzferál magasabb hangnembe a hangulat fokozása érdekében (ez a módszer is gyakran használatos a mai könnyűzenében). A Bolero a Berlini Filharmonikusok előadásában, két részletben: itt és itt.

A Chaos UK gyomorszorító hitelességgel jeleníti meg a kisember tehetetlenségét, melyet talán már mindannyian éreztünk, átéltünk.
Természetesen tudjuk azt is, hogy semmivel sem lesz kevesebb hatalmuk felettünk attól, hogy ezt kiabáljuk, mégis újra meg újra ugyanez ismétlődik egyre elkeseredettebben, mint amolyan "elnyomott munkás mantrája". Talán a tehetetlenség is teszi, hogy egyre hangosabban kiálltjuk: "Sosem birtokolhatsz engem!", miközben egyre inkább érezzük, ez bizony nem igaz. A Boleróból jól ismert transzferálás itt is megtalálható, figyeljük meg, hogyan érzékelteti a kiszolgáltatottságot, sarokba szorítottságot azon a ponton.
A "You'll Never Own Me" instrumentális világa jól illeszkedik az embergépekkel felszerelt gyárak és irodák látványához, és megállíthatatlannak tűnő, gyötrő rendszerének sötét hangjaihoz. Monoton, nyers és karcos. A szöveg néhol érzékelhető ritmikai elcsúszása a zenéhez képest csak erősíti a képet bennünk az elcsigázott emberről, akit a rendszer mégis minduntalan magatehetetlen rongybabaként rángat tovább magával.
Ő pedig -mivel más lehetősége nincsen- ordít, mint egy csecsemő...

Halljuk tehát az alkotást! Olvassuk vele a szöveget, ha egyedül vagyunk otthon, nyugodtan tehetjük ezt hangosan is!

boomp3.com

"You'll never have the authority
To be in charge of me
So don't give me your orders
And your boring commentary
Just because you're one
Of a so called better breed
You seem to think that you're so special
But you don't fucking own me
Use me to make money
In your shitty factories
And I'll have to live and suffer
On a pathetic salary"


    Az együttes egy másik, szintén szociálisan érzékeny alkotása a "No Security", melyről egy kiváló koncertfelvételt találtam. Érdemes először csak a látottakra-hallottakra koncentrálni, majd újra meghallgatva olvasni hozzá a szöveget.



"All wrapped up in your cozy world
Watch TV out in the cold
Switch the channel, stop and stare
About the dole, you don't care
Think you're secure in your boring job
Thatcher's policy, the right to rob
Government takes never gives
4 years on, nothing's achieved

Think you're secure don't know why
Lose your job then you'll cry
Government cutbacks saving billions
On the dole, now one of the millions
See yourself in ten years time
Standing in the dole queue line
Been told that it won't happen to you
Big boss says so, must be true
All week long you'll fret yourself
Thinking you'll end up on the shelf
Been off sick had the flu
You go back and it's happened to you"


    Végezetül következzen lazításképpen egy könnyedebb, OI!-osabb, odaállós nóta. Egy félresiklott életű srácról, Ronnie-ról szól, egy kicsit azért elkomolytalankodva a dolgot. Egyébként úgy tűnik a Chaos UK közönsége is érzi az iróniát, amint az a szám elején hallható. Az is jellemző, hogy ezt később a stúdióban sem vágták ki...
"You want some real punk rock?"
"Later!"

boomp3.com

Hamarosan -többek között- újabb zenehallgatással jelentkezünk!

"Megérte? Félig halálra rugdostak, szétvertek, rémálmok gyötörnek. Az egyik harcos örökre távozott. Bright hét évet kapott. A tökömet úgy szétrúgták, hogy hetekig max a balhét tudom kiverni. Mindezek után az embernek fel kell tennie a kérdést: megérte? Baszod, hát persze, hogy megérte…!"

(The Football Factory)




boomp3.com

A foci egyike azoknak az ártatlan, tiszta örömöknek, amit csak azok értenek, akik osztoznak szeretetében. A játékok játéka, a homo ludens legnagyobb találmánya, minden, amit egy labdával kezdeni lehet, benne van a labdarúgás nevű sportban. Művelőire művészekként tekintünk, talán kicsit többre is becsüljük őket, mint amik valójában, de egy igazi futballszurkoló ilyen. Emeld meg a benzin árát, fizetem 20 nyugdíjas orvosi ellátását, jöjjön árvíz és földrengés, tedd lehetetlenné az életemet, csak nyerjünk. Bármi áron.


Az ember sok mindennel azonosítja magát, valódi identitásának megtalálását kezdheti zenészekkel, később áttérhet politikai vonalra, és ha egyik sem érdekli, még mindig ott a vallás. Vagy egyszerűen fogja magát és elkezd drukkolni egy focicsapatnak. Annál is inkább, mert ez manapság egyszerre politika, szociológia és… vallás. Gyerek vagy. Összejött a bőr a grundon? Akkor te Ronaldo vagy és kész. Kapásból a filóba ment? Csak Zidane lehetsz. Forintos a zsuga a társhoz? Figo a te neved. És mire feleszmélnél, már nyakig benne vagy. Már nem nyer a Liverpool, hanem lealázzuk a suttyókat. Nem ikszel a Milan, hanem pontot hagyunk a patkányok pályáján. És – urambocsá’ – nem kikap a Barca, hanem ki kell rúgnunk az edzőnket, mert tönkreteszi a csapatunkat. Ennyi, vége, szurkoló lettél. Nem vadakat terelő juhász, hanem drukker, ultra, tifoso… Sárkány, Bulldog, Oroszlán, Sas és Farkas vagy. Mindörökkön örökké… ámen.

Száz és száz kilométert utazol, hogy lásd a csapatodat. Pénzt áldozol rá, megveszed a mezüket és ferde szemmel nézel a másikra, akin más színkombinációt látsz. Szerencsétlen balfasz, mit tudsz te?! – gondolod magadban. Vagy nem is csak gondolod, hanem oda is mész hozzá? És a pofájába mondod: azok az ismeretlen sportolók, akik az én csapatomban keresik a pénzt, sokkal ügyesebbek, képzettebbek, jobb a kondíciójuk és taktikailag is felkészültebbek, mint azok, akik a tiédben. Röviden: a kurva anyádat!

boomp3.com

Megverlek. Belevágok egyet a rohadt pofádba. Mér? Mer köcsög vagy, azér. Mér vagy köcsög? Még visszapofázol? Hogy lesz a semmi mással össze nem hasonlítható örömből és boldogságból feneketlen, józan észt elvevő gyűlölet? A válasz kézenfekvő, ahol ilyen érzelmek dúlnak, ott igenis szélsőségekre is fel kell készülni. Ha örülök, hogy nyertünk, akkor szomorú vagyok, ha kikapunk. Ha pedig intelligenciám nem terjed odáig, hogy elfogadjam és feldolgozzam a tényt, akkor sajnos vadbarommá fogok változni. A futballszurkolót pedig nem fürtös kis angyalkaként kell elképzelnünk, aki mosolyogva örül annak is, ha másokat örülni lát. De nem ám! Az a szurkoló, aki magába tetováltatja csapata címerét, az autóján, a hűtőjén, a monitorán, az alsógatyáján és gyermeke pelenkáján a klub címerét és színeit hordatja, az nem ilyen. Annak a meccs után kezdődik a meccs. Vagy előtte. Rosszabb esetben ami közben van, az nem is érdekli annyira. Vagy ez mégsem ilyen egyszerű?

A sorok szerzője 22 éves volt, amikor szüleinek valami hülyeséget kamuzva, egy barátjával felkapaszkodott a húsz busz egyikére, ami Pozsonyba szállította a magyar szurkolókat a Szlovákia elleni selejtezőre. Voltunk már korábban is válogatott meccsen, sőt, idegenben is jártunk, de Bécsben csak annyit láttunk, hogy a magyar zászlókba burkolózott fergeteg berobban egy áruházba, és mindent ellop, ami nincs lecsavarozva. Az alkalmazottak 1.50-es órabérért pláne leszarták, hogy mi történik, csak annyi érdekelte őket, hogy minél előbb kotródjon ki ez a csürhe. Megdöbbenve álltunk ott és néztük, ahogy egy felfújt labdát is megdurrantanak, de erkölcsi gátlásainkat leküzdve inkább beszálltunk a Práter parkolójában kibontakozó focimeccsbe és magasról tettünk rá, hogy jutottunk hozzá a zsugához. 1999. március 31-én viszont olyan dolog történt, aminek létezéséről fogalmunk sem volt.

Hat évvel voltunk ekkor az emlékezetes Slovan-Fradi meccs után, de úgy tűnt, csak napok múltak el a szlovák rohamrendőrök támadása óta. Megérkeztek a buszok a stadion elé, a rendőrök szépen elkezdték egyenként leterelni a népet a buszokról és a stadion felé irányították őket, amikor az út túloldalán szlovák szurkolók tűntek fel. Csattanás, csörömpölés… a buszukon ülő fradisták egyszerűen kirúgták a buszuk ablakait és az útra özönlöttek, majd rohanni kezdtek az ellenség felé. Megszeppenve, a könnygáztól vörös szemmel tereltek be minket végül a stadionba, (a jegyemen azóta is rajta van az ellenőrző szelvény). A lelátón óriási füttykoncert fogadott minket, körös körül dühödten mutogató szlovákok, a szektor két oldalán rohamrendőrök és biztonságiak. Elkezdődött a meccs. Szurkoltunk. Hangosan. Büszkén. Mi voltunk a magyarok, nektek meg nincsen hazáááátok! De ahogy körbenéztem, azt láttam, hogy nem mindenki szurkol. Sőt, nem is mindenki a pályát nézi. A szomszéd szektorban ülőket dobálják aprópénzzel, pénztárgép-szalaggal, apró kövekkel és mindennel, ami a kezük ügyébe kerül. Egy nagydarab srác az egész első félidőben a széke szélén ugrál, próbálja letörni. Nem sikerül. Közben a pályán 0-0, nem különösebben jó a meccs, de vannak helyzeteink. Felhördülünk, fogjuk a fejünket, anyázzuk a bírót. De csak mi. Mögöttünk megy a show, mutogatás, dobálás, mi pedig egyszerűen nem értjük, hogy a francba lehet, hogy ott megy a meccs a szemük előtt, ezek meg a pályára sem pillantanak. Hát mi a tökömér’ jöttek ezek ide egyáltalán?
És akkor történik valami. A tőlünk kerítéssel elválasztott, de velünk egy karéjban lévő szektorban magyar zászlók tűnnek fel, szlovákiai magyarok, akik nem kaptak jegyet a magyarok közé. Lehetnek vagy harmincan, hangosan szurkolnak. Szóváltás kezdődik, majd lökdösődés, végül elcsattan néhány pofon és a magyar szurkolók a mi szektorunk felé kezdenek menekülni. A magyar tábor megbolydul. Kétezer szurkoló ront egy emberként a kerítésnek, ami kis híján azonnal be is szakad. Rángatják, tépik, szaggatják, a kordon teteje már egy méterre kileng, mire a szomszéd szektor szlovák szurkolói a kijáratok felé futnak, a mi menekülőink pedig odaérnek hozzánk és a kerítésen átmászva már köztünk is vannak. Mi pedig csodálkozva nézünk egymásra Gyurival. Egyikünk sem látta még ilyennek a másikat. A kerítést rángatva, a másik oldalon ülőket köpködve tomboló őrültekké változtunk, akik semmi mást nem akartak, csak átjutni a kerítésen és inni a véréből azoknak az ismeretlen embereknek, akik egy másik országban születtek és így egy másik válogatottnak drukkoltak. Ezt akartuk. Leszartuk, hogy közben a pályán mi történik. Ha kapunk, ne adj’ Isten lövünk egy gólt, észre sem vesszük. A játék, mint olyan, megszűnt. Nem voltunk mi már zizouk és figók, futballhuligánok voltunk és büszkék rá. Itt vagyunk, mindenki minket utál és köpköd, de ettől csak még nagyobb hősökké válunk! Kapjátok be! Gyerteeeek!!!

Amikor a Hősök terén megállnak a buszok, már testvéreinkként ölelgetjük a többi szurkolót. Nem esik szó arról, hogy Hamar az utolsó percben ordító ziccert hibázott, sem arról, ahogy Király Gabi hihetetlen módon ért le egy fejesre másodpercekkel a lefújás előtt. Együtt röhögünk a fradisták buszán, ahogy rommá törve, ablakok nélkül begurul a térre. Királyok vagyunk, megcsináltuk. Megúszták, de nem sokon múlt. Már a győri meccs jár a fejünkben, hogy ha csak egy szlovák is át meri tenni a lábát a határon, keservesen megbánja. Aztán nem sokkal később kikapunk tőlük az ETO stadionban 1-0-ra. A gól a B-közép előtti kapuba esik, tökéletesen látjuk, ahogy a hulló falevél-szerű fejes Király fölött bepottyan és gyűlölködve anyázzuk védőinket. Pedig magyarok.

Forrás: Nou San Trafford (nst.blog.hu), képekkel és zenékkel megtámogatva

boomp3.com



ultras

A világ legnagyobb DNS-adatbázisa a brit, amely már az ország minden 13. állampolgárának genetikai jellegzetességeit tartja nyilván.

Az adatbázis hivatalosan a bűncselekmények felderítését segíti (Hát persze, meg a terrorizmus elleni harcot. -k), hozzá a legtöbb mintát, havonta úgy háromezret, bűntettek helyszínéről gyűjtik be, egyharmaduk azonban olyan emberektől származik, akiket soha semmivel sem vádoltak meg, 150 ezret ráadásul 16 éven aluli gyerekektől vettek le, de szerepel a listában egy héthónapos kislány is (Ha valóban bűnmegelőzésről van szó, akkor jelen esetben már nem is gondolat-, hanem génrendőrségről beszélhetünk, hiszen DNS-ünkből már születésünkkor számos későbbi hajlamunk, jellegzetességünk kimutatható. Gattaca, Különvélemény, 84, Én a robot... Persze ezek a soft verziói annak, ami valójában történik -k).

A rendszer kritikusai attól tartanak, hogy a brit kormány egy olyan titkos adatbank létrehozásán ügyködik, amely minden polgárt potenciális bűnözőnek tekint attól a naptól kezdve, hogy a világra jött (Hiszen azok vagyunk... -k).

Azt is felvetették, hogy minél nagyobb lesz a rendszer, annál nagyobb az esélye annak, hogy nem az eredetileg meghatározott célra használják fel a benne tárolt adatokat (A rendszert kezdettől fogva kizárólag az eredetileg meghatározott célra használják, és ez sosem lesz másképp, függetlenül attól, hogy a média mit állít épp. -k).

A minták alapján kideríthetik például az egyes emberek etnikai hovatartozását, és ennek alapján megtagadhatják tőlük a beutazási engedélyt vagy a munkát (Van, aki ugyanerre kevésbé kifinomult módszereket alkalmaz -k).

Rámutattak arra is, hogy hiába nőtt elképesztő ütemben az adatbázis mérete az utóbbi hónapokban: a minták nem segítik a bűnügyek hátterének feltárását, sem a bűnmegelőzést.

Az ellenzők komolyabb biztosítékokat követelnek az adatok kezelését illetően, és azt, hogy a mintákat csak meghatározott ideig lehessen megőrizni (Kivéve "indokolt" eseteket. És akkor is újra csak "meghatározott" ideig. -k).

Korábban DNS-mintát csak azoktól lehetett venni, akiket meggyanúsítottak vagy megvádoltak valamivel (Komoly erőfeszítés a hatalom részéről valakit meggyanúsítani, vagy megvádolni... -k), az adatokat pedig azonnal megsemmisítették, ha az ügy tisztázódott vagy az ügyész ejtette a vádat, 2000-től azonban egy törvénymódosítás már lehetővé teszi, hogy az ártatlanok mintáit is korlátlan ideig őrizzék (Hiszen születésüktől fogva a gépezet potenciális ellenségei, az egyetlen kérdés, hogy ez mikor bukkan elő. -k).

2004-től a rendőrség bárkitől vehet mintát, akit letartóztatásba helyeztek, így nőhetett az adatbázis rövid idő alatt ilyen nagyra, és vált a világ legnagyobb DNS-adatbankjává.

A tiltakozások ellenére a brit kormány ragaszkodik ahhoz, hogy az ártatlanoknak egyáltalán nincs mitől félniük, hiszen az csupán egy modern fegyver bűnözők elleni harcban (A tiltakozások ellenére a nagy test ragaszkodik ahhoz, hogy az androidoknak egyáltalán nincs mitől félniük, hiszen az csupán egy modern fegyver az emberek elleni harcban... -k).

Forrás: inforadio.hu (kommentálva)

Egy törvénytervezet szerint minden állampolgár mobilos és internetes forgalmát nyomon követné az NBH (ÁVH -k).

Egy, a Gazdasági és Közlekedési, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (Érdemes ám egy pillanatra elmélázni ezeken a kifejezéseken, mint igazságügy, rendészet, illetve azon, hogy hogyan is voltak azoka a minisztériumok Orwell regényében, és mikkel foglalkoztak. Hasonló dolgokkal, mint amivel ezek itt manapság. -k), illetve a Miniszterelnöki Hivatal által készített törvénytervezet alapján minden magyar állampolgár telefonos és internetes forgalmát nyomon követhetné a Nemzetbiztonsági Hivatal (ÁVH -k) és az erre felhatalmazott hatóságok (nyomozó hatóságok, ügyészségek és bíróságok) (Tehát az ÁVH -k). A tervezet szerint a titkosszolgálat gyakorlatilag folyamatosan hozzáférhetne telefonszolgáltatást igénybe vevő személy (jelenleg csaknem tízmillió mobil- és 3,3 millió vezetékestelefon-előfizető van az országban, ez szinte az egész lakosságot lefedi) esetén az előfizető nevéhez, címéhez, telefonszámához, hogy mikor és kit hívott, mennyi ideig telefonált, kinek írt sms-t, de a sikertelen hívások során keletkező forgalmi adatokhoz is (Gyakorlatilag nem arról van itt szó, hogy az említett adatokat ne birtokolnák már most, hanem hogy "legálisan" végre egy megfelelő, európai színvonalú adatbázissá rendezhessék össze. -k). Ugyanígy az internethasználatkor keletkezett adatokba is betekintést nyernének a szolgálatok, így ahhoz, hogy kinek és mikor küldtünk e-mail üzenetet, hogy ki a szolgáltatás előfizetője, hol lakik, milyen típusú hozzáféréssel rendelkezik, mikor, mennyi ideig kapcsolódott a hálózatra, és eközben milyen címmel (IP-cím) azonosították, továbbá, hogy a hálózati tűzfalaknál milyen IP-cím-leképezések történtek. Ezeket az információkat az elektronikus hírközlési szolgáltatóknak kellene tárolniuk, maximum két éven keresztül, rendszereikbe a hatóságok belenézhetnének (Nem túl széles körben ismeretes az a tény, hogy a gugli, vagyis "A Kereső" fennállása óta még egyetlen beütött keresést sem törölt, és hogy gyakorlatilag ultramonopollá váló levelezőrendszerében -hiszen manapság már egy freemailes elérhetőség helyett akár azt is írhatnánk az önéletrajzunkba, hogy "LÚZER"- 38 évig tárolja az összes adatot. Azt is, amit kitörölsz, meg amit csetelsz, ja. Szóval miről beszélünk? -k).

A módosítást a tárcák szerint uniós jogharmonizáció indokolja (Az.. -k), ám szakmai, érdek-képviseleti szervezetek és Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos is megkérdőjelezte a jogharmonizáció ilyetén kötelezettségét. Az EU-ban, bár létezik egy irányelv, amely a terrorizmus elleni harc miatt fogalmaz meg elvárásokat a tagállamokkal szemben (Ki gondolta volna, hogy ez lesz az indok? Teljesen meglepődtem! Végülis kis hazánkat is folyamatos terrortámadások érik, tehát érthető a dolog. Mindenkit ugyan nem robbantanak fel, de félni viszont globálisan kötelező! -k), az korántsem hatalmaz fel azonban állami szerveket (Vagyis az ÁVH-t. -k) arra, hogy bárkire vonatkozóan adatokat gyűjtsön és tároljon.

Míg az unióban szorosan behatárolják (Akkor nem arról volt szó, hogy az uniós jogharmonizáció miatt kell? -k), hogy csak a súlyos bűncselekmények kivizsgálása, felderítése és üldözése érdekében lehet a telefonos és internetes forgalmi adatokat tárolni, addig a kormány elképzelései szerint ez a „közbiztonság védelme, bűncselekmények üldözése, nemzetbiztonsági és honvédelmi érdekből" történhetne (Magyarán gyakorlatilag bármilyen okból. Vagy különösebb ok nélkül, esetleg marketing- és reklámcégeknek eladható statisztikai adatok begyűjtése céljából -k).

Péterfalvi Attila érdeklődésünkre elmondta, komoly aggodalmai vannak a forgalmi adatok ilyen tömeges megőrzése miatt. Ügy véli, ez sérti az emberi jogokról szóló európai egyezmény szerint az egyént megillető magánélet tiszteletben tartásához, valamint a közlés bizalmasságához és a személyes adatok védelméhez fűződő jogokat. - A tervezet sértheti a szükségesség és arányosság elvét - nyilatkozta Péterfalvi Attila. A Társaság a Szabadságjogokért nevű szervezet szerint a terv lazítja a személyes adatok védelmét szolgáló garanciákat (Milyen pihepuha megfogalmazás! -k), a törvénymódosítás a titkosszolgálat (ÁVH -k) kívánságlistája alapján készült. A Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (Rosszul tudom, hogy pl. tőlük lehet megvenni bárkinek a nevét és telefonszámát 150 forintért? -k) jogi álláspontja szerint a tervezett módosítás nem felel meg sem a jogharmonizációs kötelezettségnek, sem a magyar jogszabályoknak, ezért javasolják, hogy a jogalkotó vizsgálja felül a javaslatot, és annak átdolgozásába vonja be az érintetteket.

Forrás: Török László, Magyar Nemzet 2007.02.10. (kommentálva)