Egy törvénytervezet szerint minden állampolgár mobilos és internetes forgalmát nyomon követné az NBH (ÁVH -k).

Egy, a Gazdasági és Közlekedési, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (Érdemes ám egy pillanatra elmélázni ezeken a kifejezéseken, mint igazságügy, rendészet, illetve azon, hogy hogyan is voltak azoka a minisztériumok Orwell regényében, és mikkel foglalkoztak. Hasonló dolgokkal, mint amivel ezek itt manapság. -k), illetve a Miniszterelnöki Hivatal által készített törvénytervezet alapján minden magyar állampolgár telefonos és internetes forgalmát nyomon követhetné a Nemzetbiztonsági Hivatal (ÁVH -k) és az erre felhatalmazott hatóságok (nyomozó hatóságok, ügyészségek és bíróságok) (Tehát az ÁVH -k). A tervezet szerint a titkosszolgálat gyakorlatilag folyamatosan hozzáférhetne telefonszolgáltatást igénybe vevő személy (jelenleg csaknem tízmillió mobil- és 3,3 millió vezetékestelefon-előfizető van az országban, ez szinte az egész lakosságot lefedi) esetén az előfizető nevéhez, címéhez, telefonszámához, hogy mikor és kit hívott, mennyi ideig telefonált, kinek írt sms-t, de a sikertelen hívások során keletkező forgalmi adatokhoz is (Gyakorlatilag nem arról van itt szó, hogy az említett adatokat ne birtokolnák már most, hanem hogy "legálisan" végre egy megfelelő, európai színvonalú adatbázissá rendezhessék össze. -k). Ugyanígy az internethasználatkor keletkezett adatokba is betekintést nyernének a szolgálatok, így ahhoz, hogy kinek és mikor küldtünk e-mail üzenetet, hogy ki a szolgáltatás előfizetője, hol lakik, milyen típusú hozzáféréssel rendelkezik, mikor, mennyi ideig kapcsolódott a hálózatra, és eközben milyen címmel (IP-cím) azonosították, továbbá, hogy a hálózati tűzfalaknál milyen IP-cím-leképezések történtek. Ezeket az információkat az elektronikus hírközlési szolgáltatóknak kellene tárolniuk, maximum két éven keresztül, rendszereikbe a hatóságok belenézhetnének (Nem túl széles körben ismeretes az a tény, hogy a gugli, vagyis "A Kereső" fennállása óta még egyetlen beütött keresést sem törölt, és hogy gyakorlatilag ultramonopollá váló levelezőrendszerében -hiszen manapság már egy freemailes elérhetőség helyett akár azt is írhatnánk az önéletrajzunkba, hogy "LÚZER"- 38 évig tárolja az összes adatot. Azt is, amit kitörölsz, meg amit csetelsz, ja. Szóval miről beszélünk? -k).

A módosítást a tárcák szerint uniós jogharmonizáció indokolja (Az.. -k), ám szakmai, érdek-képviseleti szervezetek és Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos is megkérdőjelezte a jogharmonizáció ilyetén kötelezettségét. Az EU-ban, bár létezik egy irányelv, amely a terrorizmus elleni harc miatt fogalmaz meg elvárásokat a tagállamokkal szemben (Ki gondolta volna, hogy ez lesz az indok? Teljesen meglepődtem! Végülis kis hazánkat is folyamatos terrortámadások érik, tehát érthető a dolog. Mindenkit ugyan nem robbantanak fel, de félni viszont globálisan kötelező! -k), az korántsem hatalmaz fel azonban állami szerveket (Vagyis az ÁVH-t. -k) arra, hogy bárkire vonatkozóan adatokat gyűjtsön és tároljon.

Míg az unióban szorosan behatárolják (Akkor nem arról volt szó, hogy az uniós jogharmonizáció miatt kell? -k), hogy csak a súlyos bűncselekmények kivizsgálása, felderítése és üldözése érdekében lehet a telefonos és internetes forgalmi adatokat tárolni, addig a kormány elképzelései szerint ez a „közbiztonság védelme, bűncselekmények üldözése, nemzetbiztonsági és honvédelmi érdekből" történhetne (Magyarán gyakorlatilag bármilyen okból. Vagy különösebb ok nélkül, esetleg marketing- és reklámcégeknek eladható statisztikai adatok begyűjtése céljából -k).

Péterfalvi Attila érdeklődésünkre elmondta, komoly aggodalmai vannak a forgalmi adatok ilyen tömeges megőrzése miatt. Ügy véli, ez sérti az emberi jogokról szóló európai egyezmény szerint az egyént megillető magánélet tiszteletben tartásához, valamint a közlés bizalmasságához és a személyes adatok védelméhez fűződő jogokat. - A tervezet sértheti a szükségesség és arányosság elvét - nyilatkozta Péterfalvi Attila. A Társaság a Szabadságjogokért nevű szervezet szerint a terv lazítja a személyes adatok védelmét szolgáló garanciákat (Milyen pihepuha megfogalmazás! -k), a törvénymódosítás a titkosszolgálat (ÁVH -k) kívánságlistája alapján készült. A Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (Rosszul tudom, hogy pl. tőlük lehet megvenni bárkinek a nevét és telefonszámát 150 forintért? -k) jogi álláspontja szerint a tervezett módosítás nem felel meg sem a jogharmonizációs kötelezettségnek, sem a magyar jogszabályoknak, ezért javasolják, hogy a jogalkotó vizsgálja felül a javaslatot, és annak átdolgozásába vonja be az érintetteket.

Forrás: Török László, Magyar Nemzet 2007.02.10. (kommentálva)